Szentdemeter lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy elsőként ők sajátították el a kukorica háncsfonást, és itt készültek a kéziipar legszebb termékei Székelyföldön. A kézműves mesterség nemzedékről nemzedékre átmentődött az évtizedek alatt. A tájház egykori közösségépítő funkcióját szeretnénk lokálisan feleleveníteni és a hagyományok értékeit új köntösben globálisan reprezentálni.

Feladataink:

  • felnőttképzés (tovább-átképzés)
  • vizuális és audio kulturális közvetítés (kiállítások, média, zenés-kulturális programok)
  • öntevékeny művészeti programok (színház, kórus, tánc, zene)
  • a helyi, zárt kulturális örökség megismertetése/ továbbadása és a közösségi (nyílt) szórakozás/ művelődés lehetőségének a biztosítása
  • nagyrendezvények, fesztiválok, kulturális csereprogramok szervezése és lebonyolítása

Célunk a mai fiatalokkal ezt a szellemi örökséget megismertetni, megőrizni és élővé varázsolni. Ehhez különböző oktatási programokat szervezünk határon innen és túl.

Az eredetileg vályogból épült ház a falu egyik legrégibb (1871-ben épült), legegyszerűbb parasztháza. Minden különösebb flancolás nélkül mutatja be a környékbeli székely parasztemberek mindennapi életkörülményeit és eszközeit.

(Ha lesz már konkrét belsőépítészeti terv, akkor a kialakításáról is írok részletsebben.

A tájház tervezett tematikája a következő:

  1. szoba: tágyi kultúra= csuhétermékek kiállítva egészen a kicsi angyalbábtól a nagyobb dolgokig, csuhézáshoz használt tárgyak, fonó stb.
  2. szoba: népviselet, életmód népi hagyományok= falusi népviselet, ünnepi, búcsúkor, szüreti bál, májusfa állítás, húsvéti locsolkodás, templomi körmenetek, temetés, esküvő, keresztelő! Ruházatai. Állattartás és növénytermesztési szokások bemutatása, modellezése. A szotyrozáson kívül ide jöhet a kemencés kenyérsütés, ruha mosás a Küküllőben, földművelés, egy tipikus szentdemeteri lakásbelső lemodellezése.

Kert és kiülő (tervezés alatt): műhely vagy kézműves foglalkoztató.